Ajánlások magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. Magas vérnyomás - hipertonia - mérés, kezelés - Magyar Nemzeti Szívalapítvány

Az Aspirin® Protect-ről Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amelynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt fáradékonyság, nehézlégzés léphet fel, amelyet kezdetben a betegek csak terheléskor tapasztalnak.

Súlyosabb esetben ajánlások magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén panaszok már nyugalomban is jelentkezhetnek, és fontos szervek működése is károsodhat. A betegség elsősorban az idősebbeket sújtja: a 65 év feletti korosztály százaléka szenved szívelégtelenségben, ami a kórházi felvételek leggyakoribb oka ebben a korcsoportban.

Éppen ezért igen nagy a jelentősége a szívelégtelenséghez vezető alapbetegségek korai felismerésének és kezelésének.

Magas vérnyomás

A szívelégtelenség súlyos állapot, amelyben a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért kipumpálni. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó ún. Másodfokú magas vérnyomás milyen nyomás szisztolés funkció szívösszehúzódás megromlása az esetek kétharmadában szívinfarktust követően alakul ki.

Tünetek A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat.

Fontos tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott. Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig nyugalomban is.

Magasvérnyomás betegség

A testfolyadék testszerte is felszaporodhat, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a folyadékot. Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet össze a hasüregben is. Súlyos szívelégtelenségben az egész testre kiterjedő folyadékszaporulat figyelhető meg. A beteg fizikális vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang- EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor.

Ha az orvos szükségesnek látja, további vizsgálómódszereket is alkalmazhat a szívelégtelenség tényének megerősítésére, illetve okának kiderítésére: például a szív koszorúereinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát, mágnesesrezonancia-vizsgálatot, vagy egyéb diagnosztikai eljárásokat.

Gyógyszeres kezelés A szívelégtelenség orvosi ellátása többirányú tevékenység, amely magában foglalja a háttérben álló okok kezelését, ajánlások magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén betegség súlyosbodásának megakadályozását, valamint a betegek életkilátásainak és életminőségének javítását.

Aktualitások a magasvérnyomás-betegség diagnosztikájában és kezelésében

Minél korábban észlelik és kezdik el kezelni a szív teljesítőképességének gyengülését okozó alapbetegségeket, annál nagyobb az esély arra, hogy a beteg ne jusson a betegség súlyos végstádiumába.

Sajnos a szívelégtelenség — krónikus volta miatt — élethosszig tartó kezelést igényel. A szívelégtelenséget kísérő magasvérnyomás, cukorbetegség, vagy más alapbetegség gyógyszeres kontrollja mellett szükség lehet a koleszterinszint csökkentésére és a vérrögök kialakulását megakadályozó véralvadásgátló készítmények szedésére is.

Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek Léteznek olyan — nem gyógyszeres — kezelési módok, amelyekkel a betegek életminősége és várható élettartama számottevően javítható. Ilyen például az ún.

Magas vérnyomás ellen 6 megoldás

Lényege, hogy a bőr alá egy olyan ritmusszabályozó készüléket ültetnek be, amely a szívbe vezetett elektródjával mindkét kamrát ingerli, javítja a meggyengült szív összehúzódásának összerendezettségét, harmóniáját, s egyben védelmet nyújt a szabálytalan szívritmus okozta hirtelen halállal szemben. Az implantálható beültethető cardioverter-defibrillátor ICD szintén csökkenti a hirtelen szívhalál bekövetkeztét. Ez a speciális szívritmus-szabályozó készülék képes egy esetleges életveszélyes ritmuszavar megszüntetésére.

Folyamatosan elemzi az EKG-t és ha életveszélyes, gyors szívritmuszavart észlel, azt rövid, gyors szívingerléssel, vagy elektromos sokk leadásával defibrillálás megszünteti, gyakorlatilag újraélesztést végez. Ha a szívelégtelenség hátterében műtéttel korrigálható betegség pl.

Ennek a beavatkozásnak korlátot szab a rendelkezésre álló donorok alacsony száma, valamint az a körülmény is, hogy a szívelégtelenség időskorban a leggyakoribb, ebben a korcsoportban ugyanis csak kivételes esetben alkalmazzák ezt a fajta beavatkozást.

Életmód A szívelégtelenség kezelése csak akkor lehet igazán eredményes, ha a felírt gyógyszerek szedése pontosan történik, és a beteg végrehajtja a kezelőorvos életvezetésre vonatkozó összes utasítását. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás teljes elhagyása.

Mikor javasolt az antihipertenzív terápia?

Minden stabil állapotú szívelégtelenségben szenvedő beteg számára ajánlott a rendszeres fizikai tréning. A maximális terhelési kapacitás százalékát elérő intenzitással, heti alkalommal percen át végzett nem megerőltető mozgás — például könnyű séta, kocogás, vagy kerékpározás — enyhítheti a betegség tüneteit, növelheti a terhelési kapacitást, javíthatja az életminőséget, csökkentheti a kórházi kezelések gyakoriságát, és kedvezően hathat a túlélésre is.

Ha a tréning közben szokatlan panaszok — például fulladás, vagy mellkasi szorítás — jelentkeznek, a mozgást abba kell hagyni és a kezelőorvost tájékoztatni kell. Nagyon fontos a sófogyasztás korlátozása is, mert a nagy mennyiségű só vízvisszatartást okozhat. Súlyos szívelégtelenség esetén naponta maximum 2 g só vihető be a szervezetbe. Súlyos szívelégtelenségben egyáltalán nem szabad szeszes italt fogyasztani.

Új ajánlások magas vérnyomás esetén

Az étrend összeállításakor törekedni kell arra, hogy minél több könnyen emészthető étel kerüljön az asztalra, lehetőleg napi több kis mennyiségben elosztva. Részesítsük előnyben a magas rosttartalmú ételeket teljes kiőrlésű gabonákat, zöldséget-gyümölcsöt. Az állati eredetű zsírok ne haladják meg az összes bevitt kalória százalékát, a húsok közül válasszunk elsősorban halat és baromfit. Ellenőrizzük rendszeresen a testsúlyunkat! A hirtelen testsúlygyarapodás arra figyelmeztet, hogy a szervezetben túl sok folyadék gyűlt össze, ami a szívelégtelenség súlyosbodását jelezheti.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

Ilyen esetben soron kívül keressük fel orvosunkat, aki a gyógyszeres kezelés módosítását, esetleg vizelethajtó szer szedését rendelheti el. Akkor is sürgős orvosi segítségre lehet szükség, ha fokozódik a boka, illetve alsó lábszár duzzadása, vagy váratlan szorító mellkasi fájdalom lép fel, illetve bármilyen addig nem észlelt, szokatlan panasz — például szapora, rendetlen szívdobogás, szédülés, fulladás, hányinger, hasmenés, láz, izomgörcsök, a vizelet ajánlások magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén csökkenése — jelentkezik.

Írták: Dr. Czuriga István, Dr. Dékány Miklós, Dr. Édes István, Dr. Lengyel Mária, Dr. Mohácsi Attila, Dr. Nyolczas Noémi, Dr. Préda István 5 Dr. Merkely Béla, Dr. Róka Attila: A krónikus szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése.