Gyakorlatok a szív számára magas vérnyomásban
A sport rendkívül jól hat a szív-érrendszerre Dr. Sztancsik Ilona segítségével érdemes számba venni, hogyan hat a mozgás a szív-érrendszerre. Javítja a szívizom vérellátását: nyilvánvaló, hogy jobb vérellátás mellett a szív hatékonyabban képes ellátni a pumpafunkcióját, jobb lesz a vérkeringés.
Növekszik a kollaterálisok száma: a kollaterálisok valóságos hajszálerek, melyek összekötik a nagyobb átmérőjű ereket, és, ha valamelyik nagy érben a vérkeringés megszűnik, a kísérő erek kitágulnak, és bizonyos mértékben átveszik az elzáródott gyakorlatok a szív számára magas vérnyomásban vérellátását. A kollaterális érrendszer mértéke nagyrészt veleszületett tulajdonság, de rendszeres mozgással fejleszthető.
Fokozódik a szívizom perfúziója: mozgás hatására csökken a szívizom terhelésre fellépő oxigénigénye, ezért alacsonyabbá válik a szívfrekvencia, és további előnyös hatásokon túl csökken a szisztolés és diasztolés vérnyomás is. Fokozódik a fibrinolysis: amennyiben mégis bekövetkezik az érelzáródás, az edzett szív-érrendszer elősegíti a vérrög feloldására alkalmazott gyógyszerek hatásos működését.
Az Aspirin® Protect-ről Szíverősítés mozgással Fiatal korban az ideális napi egy óra sportolás lenne, de már az is sokat tesz egészségért, aki heti 3 órát tölt mozgással. Legjobb szíverősítő a dinamikus mozgás, a súlyemeléses edzés magasvérnyomásban nem ajánlott. Pavlik Gábor sportorvossal a mozgás jelentőségéről beszélgettünk.
Csökken az elhízás veszélye, fokozódik az inzulinérzékenység: ezek a pozitívumok közvetve mind hozzájárulnak a normál vérnyomás és az egészségesebb szív-érrendszer fenntartásához. Mielőtt belevágnál - Tudjuk tehát, hogy a mozgás rendkívül jól hat az egészségre, ezen belül pedig a rezisztenciaedzés - köznyelven erősítés - a metaanalízisek szerint ,5 Hgmm vérnyomáscsökkenést okoz.
Érdemes heti két-három alkalommal, közepes intenzitással ismétlést végezni a nagy izomcsoportoknál, mint a törzs, kar, váll mellkas, csípő, lábak. Típus szerint a legjobb gépi vagy kézi súlyokkal, esetleg saját testsúllyal végezni a gyakorlatokat - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Ennek elemei a részletes - családi - anamnézis, a fizikális vizsgálat, a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang milyen hipertóniából elemzi esetleg az ergospirometriai vizsgálat. Az eredmények figyelembevételével lehet összeállítani egy edzéstervet, és, ha szükséges, egy ezzel összehangolt kezelési tervet is.
