A hipertónia megjelenik-e az EKG-n,

A diagnosztikus célú vizsgálatnál az eredményt befolyásoló gyógyszereket a vizsgálat előtt megfelelő időben általában ki kell hagyni P-receptor-blokkoló, kalciumcsatorna-blokkoló, nitrát, trimetazidin, digita- lis. A terheléses vizsgálat megszakításának abszolút indikációi: a systolés vérnyomás 10 Hgmm-nél nagyobb csökkenése a szívizom-ischaemia egyéb jeleivel, erős angina pectoris, központi idegrendszeri tünetek megjelenése szédülés, ataxia, fenyegető syncopesápadtság, cyanosis, tartós kamrai tachycardia, több mint 1 mm-es ST-eleváció olyan elvezetésben, ahol nincs patológiás Q-hullám, a páciens kérése, a monitorozást akadályozó technikai hiba.

A terheléses vizsgálat abszolút ellenjavallatai: friss szívizominfarctus, instabil angina pectoris, tüneteket okozó ingerképzési vagy -vezetési zavar, tünetekkel és jelentős gradienssel járó aortastenosis, heveny szívelégtelenség, pulmonalis embolia, myocarditis, akut pericarditis, aortadissectio.

A terheléses vizsgálat relatív ellenjavallatai: ismert coronariafőtörzs-szűkület, közepesen súlyos billentyűbetegség, elektroliteltérés, súlyos hypertonia, tachy- arrhythmia, bradyarrhythmia, magas fokú AV-blokk, hypertrophiás obstructiv cardiomyopathia, láz, a kooperáció hiánya. A terheléses vizsgálat értékelése Ha a terheléses vizsgálatot nem kell a felsorolt okok miatt korán megszakítani, akkor lehetőleg a maximális, de legalább az általában már kellő hipertónia tünetegyüttese vitást biztosító szubmaximális szívfrekvenciáig és kifáradásig végeztetjük a vizsgálatot.

A vizsgálat során elsősorban az ST-T-változásokat és az arrhythmiákat értékeljük. A terheléses EKG-vizsgálatnál az egyes elvezetésekben megjelenő eltérésekből nem lehet egyértelműen következtetni a szívizom-ischaemia lokalizációjára szemben a nyugalmi EKG-val. Szívizom-ischaemia szempontjából pozitívnak értékeljük a vizsgálatot, ha a hipertónia megjelenik-e az EKG-n J ponttól 60 vagy 80 ms-ra magas frekvenciánál az előbbi használatos annak elkerülésére, hogy a vizsgált hely a T-hullámra essék az ST-depresszió mértéke több mint 1 mm az I, aVL, V elvezetésben, illetve több mint 2 mm a II, III, aVF elvezetésben, és az ST-depresszió a hipertónia megjelenik-e az EKG-n horizontális vagy descendáló.

Az ascendáló jellegű ST-depresszió általában normális. Pozitívnak tekintjük és megszakítjuk a terheléses vizsgálatot, ha legalább 1 mm-es ST-eleváció jelenik meg olyan elvezetésben, ahol nincs patológiás Q-hul- lám. Emellett értékeljük a vérnyomásválaszt, a szív- frekvencia-választ és a beteg panaszait, tüneteit. A végleges vélemény kialakításához gyakran elengedhetetlen a Bayes-törvény alkalmazása l.

Diagnosztikus értéke leginkább az atípusos mellkasi fájdalom differenciálásában van.

Nagyon fontos, hogy a végső kiértékelésnél szem előtt tartsuk a beteg komplex érrendszeri rizikóját. Farmakológiás stressz-tesztek A fizikai terheléssel összekötött terheléses EKG- vizsgálat nem mindig ad kellő információt vagy nem mindig kivitelezhető.

A szív megterhelését gyógyszer beadásával is előidézhetjük. A gyakrabban használt gyógyszerek a következők: Dipiridamol. P-receptor-agonista, növeli a szívfrekvenciát és kis mértékben a vérnyomást, pozitív inotrop hatású, tehát jelentősen növeli az oxigénigényt. A dipiridamolhoz hasonlóan alkalmazható. Bár a farmakológiás stressz-teszteknél EKG-moni- torozás is zajlik, a szívizom-ischaemiát elsősorban valamilyen képalkotó echokardiográfia, izotópos szív- izom-perfusiós SPECT eljárással végzik, amelyek a következő fejezetekben kerülnek ismertetésre.

Echokardiográfia — Hegedűs Ida, Czuriga István, Édes István Az echokardiográfia a leggyakrabban alkalmazott nem invazív vizsgálómódszer, mely a szívről morfológiai, funkcionális és hemodinamikai információkat nyújt.

A magas vérnyomás korai szövődményei - Figyeljen a tünetekre!

Echokardiográfiával szerezhető információk Morfológiai vagy strukturális információk Minden szívüreg, a nagyerek és a nagyvénák a hagyományos transthoracalis echokardiográfiával TTEilletve transoesophagealis echokardiográfiá- val TEE leképezhetők. Pontosan mérhetők az egyes szívüregek méretei, a falvastagság, vizualizálhatók a szívbillentyűk, a szívben lévő kóros képletek: throm- busok, meszesedések, tumorok, vegetatio, a szívburok, az esetleg benne lévő folyadék vagy zsírszövet is.

Funkcionális adatok, hemodinamikai információk A vizsgálat során jól megfigyelhetők a szívbillentyűk és működésük: a billentyű ép vagy meszes, deformált, a hipertónia megjelenik-e az EKG-n kitérésű, vagy ellenkezőleg, nagy amplitúdójú mozgást végez, esetleg leszakadt.

A szívüregek funkciójára is kapunk adatokat jó közelítéssel. Az M-mód görbén mért bal kamrai végsystolés és végdiastolés átmérőből egyszerű képlettel megkapjuk a végsystolés és végdiastolés volument.

A kettő különbsége végdiastolés volumen mínusz végsystolés volumen a lökettérfogat stroke volume, SV. A lökettérfogat és a szívfrekvencia szorzata a perctérfogat cardiac outputamelyet a hipertónia megjelenik-e az EKG-n testfelszínnel osztva kapjuk a szívindexet cardiac index.

Falmozgászavarok esetén a képlet kisebb korrekcióra szorul. A bal kamrai volumenek és az ejekciós frakció legpontosabban háromdimenziós 3D echokardiográ- fiával mérhető.

A bal kamra systolés funkciójának megítélése azért fontos, mert az határozza meg a beteg prognózisát, és ettől függ életminősége.

ECG Interpretations: Ventricular Tachycardia

A diastolés funkciózavarok közül leggyakoribb a relaxációs zavar, amely csökkent kora-diastolés telődést jelent, és hozzá erőteljesebb pitvari kontrakció társul. Ha a bal pitvari nyomás és a bal kamra végdiastolés nyomása is megemelkedik, restrictiv funkciózavar alakul ki, ez a diastolés dysfunctio súlyosabb formája.

A Doppler-technikával végzett mérésekből további adatok származtathatók: a nyomásgradiensek a billentyűszűkület súlyosságát mutatjáka regurgitatio foka, a shuntáramlás nagysága, az egyes billentyűk areája. Egyes esetekben ezzel a módszerrel is jól becsülhető például mitralis regurgitatio jelenlétében a bal kamra végdiastolés nyomása, a bal pitvari nyomás, a jobb kamra systolés nyomása.

Echokardiográfiás módszerek M-mód Egydimenziós technika, mely a szívüregek egyes falainak, illetve a szívbillentyűknek aorta, mitralis ún. Az endo- cardium élesen ábrázolódik, a bal kamra vég, vég-átmérője pontosan mérhető, ebből az ejekciós frakció kalkulálható.

Pontosan mérhető a septum és a bal kamra hátsó falának vastagsága is, ezekből a bal kamra tömeg, illetve tömegindex kiszámítható. Jól látható a mitralis billentyű mozgása, melynek mellső vitorlája egészséges szíven M-betűhöz hasonlóan mozog, a hátsó vitorla mozgása a mellsőhöz képest tükörszimmetrikus. Mitralis stenosisban a mellső vitorla plató alakú mozgást mutat, lehet vaskos, meszes, a hátsó vitorla pedig párhuzamosan mozog a mellsővel.

M-móddal jól látható a mitralis mellső, hátsó vagy mindkét billentyű prolapsusa. Jól látótérbe hozható az aortagyök és az aortabillentyű vitorlái. Egészséges aortabillentyű esetén systoléban, amikor a billentyű kinyit, egy dobozszerű kép ábrázolódik, diastoléban, amikor a a hipertónia megjelenik-e az EKG-n bezárnak, egy vonal látható.

Mérhető a bal a hipertónia megjelenik-e az EKG-n harántátmérője. Látszik, ha a pericardiumban folyadék van, sőt a folyadékmennyiség kiszámítható. Az M-mód képeket a kétdimenziós metszetekből, kontrolláltan származtatjuk, így a mért paraméterek pontosabbak.

Jól látótérbe kerül a jobb kamra, a két kamra közti sövény, a bal kamra. A bal kamrán belül ábrázolódik a hátsó papillaris izom, az innen a mitralis billentyűhöz húzódó ínhúrok, a mitralis billentyű mindkét vitorlája, illetve ezek mozgása is jól elemezhető.

Ugyancsak értékelhető a bal kamra hátsó falának, illetve a kamrai septumnak a mozgása is. Látótérbe kerül az aortagyök, az aorta ascendens egy szakasza, illetve az aortabillentyű is. Értékelhető a billentyű mozgása és a hipertónia megjelenik-e az EKG-n.

Az aortagyök alatt a bal pitvar ábrázolódik, illetve az aorta descen- dens kör alakú metszete is sokszor látótérbe kerül.

Pitvarfibrilláció

Ha van pericardialis folyadék, az is értékelhető. Parasternalis rövid tengelyi metszetek PSAX. Ezekből több készítése is javasolt. A magas kerek metszetet az aortabillentyű síkjában készítjük.

Kardiológiai vizsgálatok A pitvarfibrilláció diagnosztikája Kardiológiai vizsgálat során a pitvarfibrilláció a tapintható szabálytalan, gyors pulzus és az EKG-n látható típusos kép alapján általában hamar diagnosztizálható. Fontos azonban a kiváltó okok felfedése, ami további vizsgálatokat igényel. A Holter-EKG vizsgálat 24 órán keresztül monitorozza a szívműködést, így képes felfedni a mindennapok közben előforduló szívritmuszavarokat is Szívultrahang készítésekor az esetlegesen előforduló vérrögök is láthatóak Mellkas röntgent is indokolt lehet a szív vizsgálatakor Laborvizsgálatok során a pajzsmirigyfunkciók ellenőrzésére, vese és máj funkcióinak nyomon követésére is fontos az okok feltárásában Pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei A pitvarfibrilláció minden esetben azonnali orvosi kezelést igényel. Gyógyszeres kezelésében a hazai szakmai ajánlásoknak megfelelően általában béta-blokkolókat, amiodaront, verapamil hatóanyagokat adnak, amik szabályozzák a szívritmust.

Ebben a metszetben a képernyő felső részén a jobb kamra kiáramlási pályája, a pulmonalis billentyű, a truncus pulmonalis ábrázolódik thrombus lehet benneilletve sok esetben jól látható annak oszlása bal és jobb oldali a. A képernyő középső részén az aorta kerek metszete, benne az aortabillentyű három tasakja is ábrázolódik, mozgásuk is jól leképezhető. Zárt állapotban a három tasak Merce- des-csillaghoz hasonló képet mutat. A congenitalis vi- tiumként előforduló bicuspidalis aortabillentyűt is ebből a metszetből állapíthatjuk meg.

Az aorta kerek metszete mellett a képernyő bal oldalán ábrázolódik a jobb kamrát és pitvart elválasztó tricuspidalis billentyű. A képernyő alsó részén a két pitvar, valamint a köztük lévő pitvari sövény hozható látótérbe. Kerek metszet a mitralis billentyű szintjében.

Látótérbe kerül a bal kamra harántmetszetben, közepén a mitralis billentyű nyitása és zárása jól megfigyelhető.