Magas vérnyomás angina pectorissal kombinálva

Angina pectoris Az angina pectoris-ról röviden Az angina pectoris esetén egy olyan klinikai tünetegyüttesről beszélünk, amelyet a szívizom vérellátási elégtelensége okoz. Ezt a vérellátási zavart szinte mindig koszorúér-szűkület okozza.

Angina pectoris

Jellemzője a szegycsont mögött keletkező, rohamokban fellépő szorító mellkasi fájdalom, ami testmozgás esetén fokozódik. A fájdalom múlni kezd, ha pihenünk, illetve ha nitroglicerin tartalmú tablettát helyezünk a nyelvünk alá. A betegség legveszélyesebb szövődménye lehet a szívinfarktus. Az angina pectoris előfordulása Jóval gyakoribb az előfordulása a férfiaknál, azonban a nők is hasonló mértékben válhatnak érintetté, mivel a klimax során fellépő ösztrogénhiány, illetve annak kezeletlensége felgyorsítja a koszorúerek állapotának romlását.

Az angina pectoris okai A kialakulás oka az az állapot, amikor a szívizom oxigénigénye magasabb, mint a koszorúerek által szállítani tudott oxigén mennyisége. Ennek okai két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak a szíven kívüli okok, ilyenek például a magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés vagy a láz.

A másik csoport a szíven belül keresendő okok csoportja.

Angina pectoris tünetei és kezelése

Több olyan rizikófaktor is van, amelyet érdemes elkerülni annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulásának kockázatát.

Rizikófaktor még a genetikai hajlam is. Az angina pectoris tünetei Az angina pectoris enyhébb formában, a szegycsont mögötti szimpla nyomásérzés formájában is jelentkezhet, de általában jóval gyakoribb a bénító erejű, markoló jellegű fájdalom. Ez akár magas vérnyomás angina pectorissal kombinálva karokba, vállakba, hastájékra vagy az állkapocs irányába is kisugározhat.

A tünetek rövid ideig tartóak, ugyanakkor halálfélelem jelentkezik, a beteg elsápad, hideg verejtékezés lép fel nála és ágynak dől. A fentebb már említett fizikai megterhelésen túl — ami lehet sportolás, fizikai munka, kiadós étkezés — stressz vagy egyéb érzelmi megterhelés pl.

Vérnyomás problémák – az elkerülés tünetei

A betegség fentebb említett megjelenési formája a kiszámítható, stabil típusba sorolható, mivel mindig hasonló tünetekkel jár, és megterhelés hatására jelentkezik. Az instabil formáját a koszorúér hirtelen elzáródása idézi elő, aminek leggyakoribb oka a vérrögképződés. Fokozó, hosszabb ideig tartó fájdalom jellemzi, ami már nemcsak fizikai aktivitás, hanem nyugodt körülmények között is jelentkezhet. A tünetek is jóval változatosabbak, mint a stabil típus esetén.

Az angina pectoris diagnózisa A diagnózis felállítása során a tünetek pontos megismerése, valamint a magas vérnyomás angina pectorissal kombinálva koszorúereinek alapos vizsgálata ugyanolyan fontos.

A panaszok megismerése amiatt is szükséges, hogy kizárhatók legyenek más olyan betegségek, amelyek az angina pectoris-hoz hasonló tüneteket produkálnak.

Magas vérnyomás angina pectorissal kombinálva közé sorolható például a pánikbetegség, bizonyos tüdő- és nyelőcsőbetegségek, illetve egyéb, mozgásszervi elváltozások is. A szívizom oxigényhiányos állapota jól megfigyelhető EKG-vizsgálatokkal. Ahogy fentebb is említettük, a stabil angina pectoris terhelés hatására lép fel, ezért a nyugalmi helyzetben végzett EKG-vizsgálat nem mindig elegendő, szükséges elvégezni annak terhelés alatti verzióját is.

Ez történhet futópad vagy szobabicikli használata során is. A vizsgálat csak újraélesztésben is jártas szakorvos felügyelet mellett történhet, ahol az újraélesztéshez szükséges eszközöknek is rendelkezésre kell állniuk. A terheléses EKG-vizsgálat érzékenysége növelhető a terheléses szívizotóp vizsgálattal.

Nyomás az angina pectorisnál

Ennek abban az esetben jelentősége elsősorban, amikor a beteg nem képes a futásra vagy a biciklizésre valamilyen mozgásszervi okból. Ilyenkor a vizsgálathoz szükséges szívfrekvencia-emelkedés vénásan adagolt gyógyszer hatására következik be. A közelmúltban elterjedt 24 órás EKG monitor révén vált megfigyelhető az úgynevezett csendes angia, amely viszonylag gyakori jelenség. Ezzel az eljárással rögzíthetők a szívizom átmeneti oxigényhiányát bizonyító EKG-eltérések, amelyek során viszont a beteg panaszokat nem tapasztal.

A vizsgálatok egyik következő lehetséges formája az érfestéses röntgenvizsgálat. Egyedül ezzel az eljárással nyerhetők pontos információk a koszorúér állapotáról. Maga a vizsgálat minimális kockázattal jár, de viszonylag magas költségigénye és invazív jellege miatt csak a legindokoltabb esetekben alkalmazzák. A katéter testbe való bevezetése általában a combizom artériáján keresztül magas vérnyomás népi módszer, innen vezetik fel egészen a koszorúerekig.

Az ide eljuttatott kontrasztanyag segítségével a röntgenkép pontos információkat szolgáltat az érelzáródás pontos helyéről és mértékéről.

Ha a szűkület ennél kisebb, az általában nem váltja ki a tüneteket. A képalkotó diagnosztikai eljárások másik formája a szívultrahang, másnéven echokardiográfia, amely alkalmas mind anatómiai, mind funkcionális vizsgálatra.

Ennek a vizsgálatnak a segítségével jól megfigyelhetők a szívbillentyűk, a szívizom, a bal kamra funkciói, működési zavarai, esetleges anatómiai eltérései.

Bár a fizikális vizsgálat sok betegségnél megkerülhetetlen, az angina pectorisnál nem nevezhető alkalmasnak a diagnózis felállításához. Ennek oka, hogy a betegségnek nincs jellemző szívzöreje vagy vérnyomás-értéke. Az angina pectoris kezelése A betegség stabil formája csak gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.

Elsőként kell említeni a dohányzás azonnali abbahagyását mivel ennek hatására rögtön javulás áll be a beteg állapotában. A nemdohányzók szintjének elérése viszont csak évek múlva lehetséges.

Szintén alapvető elvárás a beteggel szemben a szintén rizikófaktornak számító, már jelenlévő alapbetegségek — például magas vérnyomás, cukorbetegség — hatékony kezelése. Az étrendünk újragondolása szintén szükséges lehet, melynek során a nehéz, zsíros ételek elkerülésére kell összpontosítani. A sófogyasztást szintén fontos minimális szintre mérsékelni. Az instabil angina pectoris kezeléséhez már nem elegendőek a fenti módszerek, itt már műtéti beavatkozásra van szükség.

Ez az állapot ugyanis folyamatos romlással jár, az idő előrehaladtával egyre nagyobb a színinfarktus kialakulásának esélye. A cél itt a rohamok gyakoriságának, súlyosságának a mérséklése, valamint a vérrögképződés, ezáltal a szívinfarktus kialakulásának megelőzése.

A legtöbb esetben a fizikális státus teljesen negatív! Mérjük meg a vérnyomást és a pulzusszámot a fájdalom miatt magasabb lehet. Hallgassuk meg, van-e systolés zörej: CHD-ben gyakran van társuló carotisbetegség vagy generalizált arterosclerosis. Az aorta stenosis gyakran társul CHD-vel. Az S3 és az enyhe mitrális regurgitációs zörej károsodott szívműködés jele.

A variáns angina jelenlétekor a nitroglicerin tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak a rohamok megelőzésében, kezelésében.

A gyógyszeres kezelés során a következő típusú gyógyszerek jöhetnek szóba. Elsők között kell említeni a nitrátokat.

Az ezekben lévő nitroglicerin hatására ellazulnak a simaizmok, az erek pedig kitágulnak. Ennek köszönhetően a szívizom innentől kezdve megkapja a működéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű oxigént a koszorúereken keresztül. Akut rohamoknál a nyelv alá helyezhető nitroglicerin tartalmú tablettát kell alkalmazni, de a megelőzésre is rendelkezésre állnak rendszeresen szedhető tabletták, valamint tapaszok is.

Más hatásmechanizmussal bírnak az úgynevezett béta-blokkolók. Ezek adrenalinközömböstő hatásúak, ezáltal lassítják a szívműködést, mérsékelik a szívdobbanások erejét, gátolják a soron kívüli szívdobbanások kialakulását.

Szívinfarktus jelei, tünetei, kezelése Hogyan diagnosztizálható az angina pectoris?

Ennek köszönhetően csökken a szívizom oxigénigénye. Alkalmazásuk mellett nemcsak a rohamok gyakorisága, hanem az infarktus kockázata is csökken. A szívre is ható kalciumcsatorna blokkolók a béta-blokkolókhoz hasonló hatást fejtenek ki, emellett értágító hatással is rendelkeznek.

Meg kell említeni a koleszterinszintet csökkentő, illetve az érelmeszesedést gátló készítményeket is, amelyek a szedése a betegségben érintett személyeknél a koleszterinszintjük értékétől függetlenül ajánlott.

A gyógyszeres kezeléseken kívül beszélni kell két eljárásról is, amely indokolt lehet bizonyos esetekben. Ezek közül az egyik a korábban már említett koszorúérfestéssel egyidejűleg kivitelezhető angioplasztika.

Ez egy koszorúér-tágító eljárás, amit ballonos végű szívkatéterrel végeznek.

A betegség tünetei nagyon különbözőek: a betegek a légszomj és a fájdalom, az égés, a mellkasi szorítás érzése miatt panaszkodnak. Kezelési taktika Függetlenül attól, hogy mely betegség jelentkezett korábban, mely tünetek kifejezettebbek, ebben az esetben szükség van egy átfogó kezelésre. Rendkívül fontos, hogy megállítsuk az idő és a stenokardia támadását, és a hirtelen nyomáscsökkenés.

A szűkület oldódását a ballon felfújásával érik el. Ma már a kitágított szakasz beszűkülésének kiújulását úgynevezett stent, azaz hálós szerkezetű, fémből készült csövecske beültetésével akadályozzák meg. Ennek ellenére előfordul, hogy a szűkület újra megjelenik.

Egyes betegeknél nagyon hatékony megoldás lehet az aorta-coronaria bypass műtét, melynek lényege, hogy a koronaér beszűkült szakaszát más érrel hidalják át.