Magas vérnyomás 1 fokos táplálkozás

Vérnyomáscsökkentés - akár gyógyszer nélkül is! A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést.

Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen. A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni, ami egy olyan állapotot jelöl, ahonnan jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődéséhez. Ezen kívül a hűvösebb magas vérnyomás 1 fokos táplálkozás élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre elrendelt dózis emelését.

És hogy mennyi lehet az optimális hőmérséklet?

A kutatók nem tettek erre vonatkozóan határozott állásfoglalást, de a 21°C-t javasolták a minimumnak. Miért lehet veszélyes a kinti hideg?

Tudnunk kell, hogy nem csak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé kardiológiai szempontból, de az erős szél, a hó és az eső szintén leviheti a testhőmérsékletet és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert. Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek.

Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre — ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében. A szívkoszorúér betegséggel élők — korosztálytól függetlenül — a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat.

Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is. Ha fázunk, automatikusan feszülnek az izmaink, "didergünk", ami vérnyomást emelő hatású lehet.

Jogszabályfigyelő

Érdekes, hogy nem minden embernél jelentkezik a hideg vérnyomást emelő, a meleg vérnyomást csökkentő hatása. Ennek okáról nem sokat tudunk.

Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek csaknem 3,5 millióan vannak, és körülbelül egymillióra tehető azon érintettek száma, akik nem részesülnek kezelésben — ismerteti a statisztikákat Veresné dr. Bálint Márta, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék vezetője. A hipertónia kialakulásában a genetikai háttér és a stressz mellett a megnövekedett testsúly, a mozgásszegény életmód, a magas sóbevitel, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás játszik szerepet. A szakember hozzáteszi: a testsúlygyarapodás nemtől és kortól függően megemeli a vérnyomást. Egyértelmű összefüggés van tehát a nagyszámú hazai érintett és aközött, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Minden tényezőt figyelembe véve, hideg időben, télen az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is. Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést — hangsúlyozza Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.