Disszertáció hipertónia
Pályafutása[ szerkesztés ] ban szerzett orvosi diplomát summa cum laude a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd kandidátusilletve a tudományok doktora A bergeni, az alabamai, a Dél-kaliforniai, a Disszertáció hipertónia, a montpellier-i, a heidelbergi, a Tulane Egyetemek korábbi vendégkutatója, -professzora. Nephrologiai PhD programjában eddig 70 PhD végzett, ebből nak ő volt a témavezetője.
Ezenkívül irányításával 2 kandidátusi disszertáció is született. Érdeklődési terület[ szerkesztés ] A veseműködés és a vérnyomás szabályozás élet-és kórélettana a molekuláris szinttől a betegekig. Többek között új modellt dolgozott ki az intrarenális mikrocirkuláció felépítésére.
Nevéhez fűződik disszertáció hipertónia glomerularis filtrációt szabályozó "short-loop" mechanizmus leírása. Disszertáció hipertónia gyomorfal mikrocirkulációjának vizsgálatára először alkalmazta a mikropunkciót, és mérte meg a kettős kapilláris rendszerben a filtrációs és a reszorbciós erőket. Elsőként ismerte fel és írta le az endotheliális nanocsatornákat a renalis afferens arteriola distalis szakaszán kísérleti emlősállatokban, illetve emberben és igazolta, hogy ezek száma függ a szervezet aktuális állapotától például kor, a stressz, az angiotenzin.
Érbetegségek - Aorta disszekció Meghatározás Az aorta disszekció aorta dissectio, aorta repedés a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása, az ér teljes átlyukadása nélkül melynek során az ér falának középső rétege kettévált. A rétegek között íly módon létrejött csatornában vér található. Hogyan jön létre? Az aorta disszekció kialakulására kétféle elmélet is elfogadott. A régebben kidolgozott, elterjedtebb és elfogadottabb elmélet szerint az aorta belső rétegének intima repedésén keresztül áramlik a vér a károsodott középső rétegbe tunica mediábamelyben előre haladó, ritkábban visszafelé haladó áramlással csatornát állument képez.
Imaging technikával élő állatban először tette láthatóvá e nanocsatornákat és kimutatta, hogy a filtráció ezeken keresztül már a glomerulus előtt is jelentős. Kutatási eredményeivel újraértelmezte a juxtaglomerularis apparátus morfológiáját és funkcionális jelentőségét.
