A hipertónia adrenalinhoz társul,

Ösztrogének Liquiritia Megjegyzés: A vizsgálat előtt 2—6 héttel a fenti gyógyszereket ne szedje a beteg, és hypokalaemia esetén a vizsgálat előtt káliumpótlással normálissá kell tenni a szérum káliumszintjét.

A belgyógyászat alapjai 2. | Digitális Tankönyvtár

A vizsgálatot nem befolyásoló vérnyomáscsökkentő gyógyszerek: doxazosin, prazosin, verapamil, amlodipin, hydralazin. Hypertoniával és hypokalaemiával járó kórképek elkülönítése a plazmarenin-aktivitás és a plazmaaldoszteron-koncentráció alapján. Alkalmazásuk célja az elsődleges aldosteronismus kórisméjének a megerősítése és a különböző típusok elkülönítése.

Május 17-e a hipertónia napja

A tesztek az aldoszteronszekréció részleges autonómiájának és a renin-angiotenzin rendszer aktivitás különböző mértékű szuppressziójának kimutatásán alapulnak. A vizsgálatokat kizárólag a zavaró gyógyszerek elhagyása és a K-szint normálissá válása után lehet megízhatóan értékelni.

Vérnyomás – Wikipédia

Ma a legmegbízhatóbbnak a sóterheléses, illetve a fludrocortisonnal kiegészített szuppressziós tesztet tartják az elsődleges hyperaldosteronismus megerősítésére. Reninfüggő aldoszterontermelő adenoma és idiopathiás hyperaldosteronismus esetében a plazmaaldoszteron-szint csökken, de nem válik normálissá. E tesztek a vérnyomás növekedése, illetve a szívelégtelenség kockázata miatt veszélyesek lehetnek súlyos hypertoniában és szívelégtelenségben szenvedőknél, különösen a fludrocortison szuppressziós teszt alkalmazására csak kivételesen és szigorú ellenőrzéssel kerülhet sor.

A posturalis stimulációs teszt, illetve furosemid együttes adása az elsődleges aldosteronismus altípusainak az elkülönítésére alkalmazható. A teszt során fekvő helyzetben a reggeli órákban, majd 80 mg furosemid adását követően 4 órás álló testhelyzetet, illetve járkálást követően határozzák meg a plazma aldoszteron- és kortizolkoncentrációját, valamint a plazmarenin-aktivitást.

A dexamethason szuppressziós teszt az 1. Molekuláris genetikai vizsgálatok. Helymeghatározó vizsgálatok.

Hatása[ szerkesztés ] Az adrenalin a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Ez a szimpatomimetikus amin egyaránt stimulálja a β1- β2- és α-adrenerg receptorokatezért hatása a célszerveken összetett. Az adrenalin az α1-receptorok izgatása révén legerősebben a bél - a lép - a vese - és a bőr ereket szűkíti. A mellékveséből nyugalmi állapotban felszabaduló adrenalin a β2-receptorok izgatásával — főleg a működő izmokban  — értágító hatást fejt ki, de tágítja a szíva máj és az agy ereit is, és így a perifériás érellenállást csökkenti.

A dexamethason szuppresszió alatt végzett I- vagy 75Se-koleszterin-szcintigráfia az aldoszterontermelő adenoma helyének megállapításán kívül funkcionális adatokat is szolgáltathat. Elvégzése akkor indokolt, ha a nem invazív módszerek eredménytelenek, vagy ha ellentmondásosak, illetve ha az elváltozás kétoldali.

Szelektív és nem szelektív bétablokkolók

Aldoszterontermelő adenoma esetében a kóros oldalon a plazma aldoszteronkoncentrációja 20—szorosan nagyobb, mint az ép, illetve mint a szupprimált működésű oldalon. A plazmaaldoszteron vizsgálatával párhuzamosan a plazmakortizol-szintet is meg kell határoznunk, ugyanis ezzel igazolható az, hogy a vérminta valóban a mellékvese vénából származott.

Egyoldali elváltozás esetében aldoszterontermelő adenoma, elsődleges egyoldali adrenocorticalis hyperplasia, II. Kivétel a gyógyszeres kezeléssel nembefolyásolható III. Elsődleges aldosteronismus elkülönítő kórisméje és a kezelés algoritmusa Sebészi kezelés laparoszkópos egyoldali adrenalectomiaazaz az adenomás mellékvese teljes eltávolítása.

Az anaesthesia kockázatának csökkentésére a hypokalaemiát és a hypertoniát a műtét előtt gyógyszeres kezeléssel rendezni kell.

A daganat sikeres eltávolítása esetén a szérumkáliumszint órákon belül normálissá válik, míg a hypertonia a betegek jelentős részében heteken belül megszűnik vagy jelentősen csökken.

Műtét után a spironolacton, káliummegtartó húgyhajtók és a kálium adását meg kell szüntetni, mivel átmeneti hyperaldosteronismus következményeként hyperkalaemia alakulhat ki az aldoszterontermelő adenoma visszaszoríthatja az ellenoldali mellékvese aldoszterontermelését.

A béta-receptorok csoportjai

Átmenetileg fludrocortison alkalmazása is szükséges lehet bő konyhasó fogyasztás mellet. Gyógyszeres kezelés. Elsősorban az elsődleges aldosteronismus a hipertónia adrenalinhoz társul mellékvese-hyperplasiás formáiban alkalmazzuk, azonban kétoldali aldoszterontermelő adenoma, illetve a műtétre alkalmatlan vagy műtét után sem tünetmentes egyoldali aldoszterontermelő adenoma esetében is gyógyszeres kezelésre van szükség.

A kompetitív aldoszteronantagonista spironolactonkészítmények a legeredményesebbek; hatásuk fokozatosan, napok, illetve hetek alatt alakul ki, ezért a hypokalaemia rendezéséhez szükséges kálium adagolását a szérumkáliumszint ellenőrzése mellett fokozatosan kell csökkentenünk. A spironolacton napi — mg adagban mind a hypokalaemiát, mind a hypertoniát csökkenti.

A spironolacton hetek alatt 25—50 mg napi fenntartó adagra csökkenthető.

A bétablokkolók működése és hatása

Tartósan nagy adagban a progesztagén és antiandrogén hatás miatt melléktünetek léphetnek fel hányinger, nőkben metrorrhagia és mastodynia, férfiakban gynecomastia és impotencia. A szelektív, kompetitív aldoszteronantagonista eplerenon előnye, hogy a spironolactonhoz képest lényegesen kevesebb mellékhatást okoz, mivel alig van progeszteronagonista és androgénantagonista hatása, azonban a mineralokortikoid jelfogót antagonizáló hatása a spironolactonnál kissé gyengébb.

Az aldoszteronantagonisták különösen ACE-gátlókkal adva, vagy a veseműködés károsodás esetén hyperkalaemiát, izomparalysist és végzetes kamrafibrillációt okozhatnak, ezért a szérumkáliumszintet rendszeresen ellenőrizünk kell.

Káliummegtartó húgyhajtók is alkalmazhatók naponta 5—10 mg amilorid vagy — mg triamteren ; ezek a szerek a vese distalis tubulusaiban a nátriumreabszorpció gátlásával egyidejűleg a káliumürítést is csökkentik.

Kivételesen ritka esetben szteroid-bioszintézist gátló trilostan alkalmazása is indokolt lehet.

• Adrenalin – Wikipédia

Aldoszterontermelő mellékvesekéreg-carcinoma esetében a daganat műtéti eltávolítását követő gyógyszeres kezelés a residualis daganat, illetve az áttétek hormonaktivitásától függ. Átmeneti javulás a recidivák műtéti eltávolításától várható. A kemoterápia o,p-DDD és egyéb szerek hatásossága nem bizonyított, és súlyos mellékhatásaik miatt alkalmazásuk vitatható.

Az elsődleges aldosteronismust időben felismerve és megfelelően kezelve, a kórjóslat kifejezetten kedvező. Az aldoszterontermelő adenoma és egyoldali adrenocorticalis hyperplasia az esetek többségében műtéttel gyógyítható. Az idiopathiás hyperaldosteronismus aldoszteronantangonista, illetve egyéb gyógyszeres kezelése szintén jó kórjóslatot biztosít. A fel nem ismert, illetve nem megfelelően kezelt elsődleges aldosteronismus végzetes kimenetelű lehet az aldoszteron okozta érrendszeri károsodással összefüggő szervi agy, szív, vese, hasnyálmirigy stb.

Hyperdesoxycorticosteronismus Elsődleges mineralocorticismust az aldoszteronnál gyengébb mineralokortikoid hatású dezoxikortikoszteron fokozott képződése is okozhat. Veleszületett adrenalis hyperplasia CAH. A hipertónia adrenalinhoz társul enzimzavarokat ismert génhibák okozzák lásd A mellékvesekéreg dezoxikortikoszteront termelő daganata.

Navigációs menü

Izolált dezoxikortikoszteron túltermelésével járó mellékvesekéreg-daganatok igen ritkán fordulnak elő, az esetek mintegy fele rosszindulatú mellékvesekéreg-carcinoma. A klinikai tünetek, a hypertonia és a hypokalaemia rendszerint súlyos. A dezoxikortikoszteront termelő daganatok egy része egyéb szteroidhormonokat is termel androgének, ritkábban ösztrogének.

Látszólagos mineralokortikoid túlsúly A látszólagos mineralokortikoid túlsúly apparent minaralocorticoid excess — AME olyan jellegzetes szindróma, amelynek tünetei legtöbbször elsődleges aldosteronismus gyanúját a hipertónia adrenalinhoz társul hypertonia, hypokalaemia, alkalosis, vizelet és magas vérnyomás, polydipsia, szupprimált PRAazonban a plazma aldoszteron és egyéb mineralokortikoidok koncentrációja alacsony.

Veleszületett 11β-hidroxiszteroid dehidrogenáz II. A kórkép veleszületett, ritka megbetegedés, öröklődése autoszomális recesszív. A tüneteket az élettani mennyiségben jelenlévő glükokortikoid, a kortizol kórosan fokozott mineralokortikoid aktivitása okozza. A betegség hátterében álló génmutációk a II. A renalis inaktiválódás hiánya miatt a lebontatlanul maradó kortizol a vese distalis tubulusainak I. Miután a szervezetben a kortizol az aldoszteronhoz képest megközelítőleg kétezerszeres mennyiségben termelődik, így lebontásának hiánya esetén a mineralocorticoid jelfogó nagymértékben aktiválódik.

A klinikai és a laboratóriumi tünetek már gyermek- illetve fiatal felnőttkorban igen súlyosak hypertonia, hypokalaemia, alkalosis, polyuria, polydipsia, balkamra-hypertrophia, hypertoniás retinopathia, nephropathia, hypercalciuria, nephrocalcinosis, alacsonynövés, végzetes agyérszövődmények.

A plazmakortizolszint a normális alsó tartományban van. Kezelésre dexamethasont, valamint a mineralokortikoid hatást antagonizáló gyógyszereket spironolacton, káliummegtartó húgyhajtók alkalmazunk. A hipertónia adrenalinhoz társul nélkül a kórjóslat kifejezetten rossz; a vese- valamint a szív- és érrendszeri károsodások a beteg korai halálát okozhatják.

Gyógyszer okozta 11β-HSD2 hiány. A vese 11β-HSD2 gátlása révén az édesgyökérből Glycyrrhiza glabra kivont glicirrhetinsav és a glicirrhizinsav succinat, a carbenoxolon alkalmazása a látszólagos mineralokortikoid túlsúly örökletes formáihoz hasonló tüneteket váltanak ki.

Glükokortikoidkezelés, vagy ectopiás ACTH-túltermelés esetén a nagy mennyiségben képződő kortizol szintén a 11β-HSD2 enzim kapacitás kimerülését okozhatja és a hipertónia adrenalinhoz társul következményeként hypertonia és hypokalaemia alakulhat ki.

Tartalomjegyzék

Glükokortikoidrezisztencia A kórképet veleszületett ritka családi halmozódású betegségként írták le, de újabban szerzett formái is ismertté váltak. Az örökletes esetek egy része autoszomális domináns öröklődésű, de ismert autoszomális recesszív öröklődés is. A betegség jellegzetessége, hogy a magas és dexamethasonnal nem szupprimálható plazmakortizol-szint és vizeletkortizol-ürítés ellenére a Cushing-szindróma klinikai tünetei hiányoznak.

A plazma emelkedett ACTH és kortizol szintje a perifériás szövetek kortizolrezisztenciájának ellensúlyozására alakul ki, a a hipertónia adrenalinhoz társul negatív feedback hatásának csökkenése miatt. A plazma-ACTH és -kortizolszint napszaki ritmusa megtartott. Az emelkedett plazma-ACTH-szint a kortizol mellett a mellékvesekéreg dezoxikortikoszteron szekrécióját fokozva, valamint a nagy mennyiségben képződő kortizolnak a mineralokortikoid jelfogókon kifejtett hatása nátriumretenciót és a keringő vértérfogat növekedését hozza létre, a plazmarenin-aktivitás szupprimálttá válik és a a hipertónia adrenalinhoz társul aldoszteronszintje is csökken.

Az androgén túltermelése nőkben hirsutismust, dysmenorrhoeát és infertilitást, fiúkban pseudopubertas praecoxot és kóros spermatogenesist okoz.

Kezelésként viszonylag nagy adagban és tartósan dexamethason alkalmazható. A glükokortikoidrezisztencia szerzett formáit a glükokortikoid jelfogók számának csökkenése, vagy egyéb kóros folyamat okozza. Szerzett immunhiányos állapotokban, asthma bronchialéban, rheumatoid arthritisben, lymphomákban, ectopiás ACTH-szindrómában, Crohn-betegségben, colitis ulcerosában és nephrosis szindrómában fordulhat elő.

Liddle-szindróma A só-szenzitív hypertonia autoszomális domináns öröklődésű, ritka formája. Tünetei az elsődleges aldosteronismuséihez hasonlítanak hypertonia, hypokalaemia, alkalosis, szupprimált plazmarenin-aktivitásazonban a plazma aldoszteronszintje alacsony.

A belgyógyászat alapjai 2.

A betegséget a nátriumcsatorna β- és γ-alegység gén mutációi okozzák, amelyek a nátriumcsatorna sejtfelszíni kifejeződésének növelése és konstitutív aktiválása révén fokozzák a nátriumreabszorpciót a vesetubulus epithelium sejtjeiben. A tünetek az aldoszteronantagonista spironolactonnal nem, míg a vesében a nátriumreabszorpciót és a káliumszekréciót gátló húgyhajtókkal megszüntethetők. Sószegény étrend és napi mg triamteren vagy 10—20 mg amilorid tartósan rendezi a tüneteket.

Fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt esetekben veseelégtelenség alakul ki.

A magas vérnyomás hypertónia korunk egyik fontos népbetegsége. Részletesen a hivatkozott szócikk tárgyalja. A vérnyomás ingadozása[ szerkesztés ] Gyakran egyik jele a magas vérnyomás kialakulása kezdeti szakaszának. Sajnos szinte elkerülhetetlen a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek adagolásának beállításakor.

Másodlagos hyperaldosteronismus A renin-angiotenzin rendszer RAS szuppressziójával szemben, mint az a mineralokortikoidok valódi vagy látszólagos túlsúlyával járó kórképekre jellemző, a másodlagos hyperaldosteronismussal a hipertónia adrenalinhoz társul korképekben a RAS elsődleges aktivációja következtében alakul ki a hyperaldosteronismus, amely számos különböző kóreredetű kórképre jellemző. Ezek egy része normális vérnyomással, másik része hypertoniával társul, ezért csoportosításuk is a hypertonia jelenlétén, illetve hiányán alapul Hypertoniával és normotoniával társuló másodlagos hyperaldosteronismusok Hypertoniával járó másodlagos hyperaldosteronismusok.